A közmédia ügyét követően újabb hatalmi összecsapás bontakozott ki a jelenleg ellenzékben lévő Jog és Igazságosság (PiS) által támogatott Andrzej Duda államfő és az októberi választásokon nyertes Donald Tusk között. Ezúttal az váltott ki konfliktust, hogy a bíróság decemberben börtönbüntetésre ítélt két PiS-párti képviselőt egy 2007-es ügy miatt, miközben Duda már évekkel korábban kegyelmet adott nekik. A köztársasági elnök és az ellenzék szerint a két képviselő „politikai fogoly”, a kormánypártok szerint viszont az igazságszolgáltatás csak a munkáját végezte, és minden a jogszabályoknak megfelelően történt. Az államfő most újabb kegyelmi eljárást kezdeményezett, miközben a PiS nagyszabású tüntetést tartott csütörtök este.
Alig került hatalomra a régi-új miniszterelnök, Donald Tusk centrista kormánya Lengyelországban, máris súlyos szembenállás alakult ki a volt kormánypárttal, az ellenzék jelenlegi vezető erejével, a Jog és Igazságossággal (PiS), illetve a párt által támogatott és 2025-ig még hivatalban lévő köztársasági elnökkel, Andrzej Dudával. A konfliktus az állami média körül tört ki, amelyben a PiS emberei továbbra is fontos pozíciókat foglalnak el, a Dudával való csörte pedig már előrehozott választásokkal is fenyeget.
Hiába állt a lengyel parlament egyértelmű többsége a korábbi lengyel miniszterelnök, Donald Tusk mögé, Andrzej Duda államfő mégis a hivatalban lévő kormányfőt, Mateusz Morawieckit bízta meg kormányalakítással. Tusknak így egyelőre várnia kell, miközben három ellenzéki erő már aláírta a koalíciós megállapodást, és megegyeztek egy közös programban. A koalícióra lépő pártok közötti feszültségek azonban már most kibuktak, az eddigi kormánypárthoz, a Jog és Igazságossághoz közel álló köztársasági elnök pedig vétójogával lényegében ott tehet majd keresztbe az új kormánynak, ahol csak akar.
Egyre valószínűbb, hogy az október 15-i parlamenti választások után Donald Tusk lesz Lengyelország miniszterelnöke. A posztot 2007 és 2014 között már betöltő politikus egyik legfontosabb feladatának a jelenleg elzárt uniós pénzcsapok megnyitását nevezte meg, és már Brüsszelbe is ellátogatott ennek érdekében, ahol tárgyalást folytatott Ursula von der Leyennel. Sokan abban reménykednek, hogy Tusk vezetésével Lengyelország az uniós integráció kerékkötőjéből annak motorjává válhat, de számos olyan akadály és nehézség van, amelynek feltétlenül csillapítania kell ezt az optimizmust.
A lengyel választási bizottság csak hétfő hajnalban kezdte el közölni az első, nagyon alacsony feldolgozottságú eredményeket a vasárnapi parlamenti választásokról. Mi áll a lassúság hátterében?
Lezárult a voksolás Lengyelországban. Az exit pollok szerint győzött ugyan a Jarosław Kaczyński vezette konzervatív jobboldali Jog és Igazságosság (PiS), amely 8 éve van hatalmon, de a pártnak nincs meg a többsége. A PiS után következő három ellenzéki párt között azonban elképzelhető koalíció, és a mandátumbecslések szerint meg is lenne a többségük. Ha nem tévedtek nagyot az exit pollok készítői, akkor a legnagyobb ellenzéki erő, a Polgári Koalíció (KO) élén visszatérhet a hatalomba az Európai Tanács elnökségét is megjárt Donald Tusk. A választáson az 1989-es rendszerváltás óta látott legnagyobb részvétel volt, 72,9 százalékos, a PiS-kormány által kezdeményezett négykérdéses népszavazás azonban 40 százalékos részvétel mellett valószínűleg érvénytelen lett. A szavazatok megszámlálása alapján összeállt eredmények hétfőre várhatók, hivatalos végeredmény pedig keddre.
Hivatalosan 21 órakor bezártak a szavazóhelyiségek Lengyelországban, máris kijöttek az exit poll-eredmények. A kormányzó Jog és Igazságosság ezek alapján 36,8 százalékot szerezhetett, az ellenzék vezető ereje, a Polgári Koalíció 31,6 százalékot.
Európai szempontból az ősz legfontosabb választása minden bizonnyal a vasárnapi lengyel parlamenti választás lesz, amelyen a nyugatos ellenzéknek valós esélye van arra, hogy leváltsa a 2015 óta kormányzó konzervatív, EU-szkeptikus Jog és Igazságosság pártot. Az Európai Tanács volt elnöke, Donald Tusk által vezetett centrista ellenzék győzelme az EU ötödik legnépesebb országában nagy fegyvertény lenne az európai integrációt erősíteni szándékozó erők számára szerte az Unióban, míg Jarosław Kaczyńskiék maradása a „szuverenitáspártinak” is nevezett erőknek kedvezne. A választás egyszersmind a két legnagyobb párt vezetője, a lengyel politikát 2005 óta folyamatosan meghatározó Kaczyński és Tusk személyes összecsapása is lesz.
Nagy számban vonultak ki az ellenzéki érzelmű szavazók Varsóban október 1-jén, vasárnap, hogy két héttel a lengyelországi parlamenti választások előtt erőt demonstráljanak a közvélemény-kutatásokban tartósan vezető kormánypárttal, a PiS-szel szemben. A tömegrendezvény aztán számháborúba torkollt: míg a rendezők 1 milliós, történelmi menetről beszéltek, a PiS elnöke 60 ezerre tette a résztvevők számát. Mindkét nagy erő igyekszik a választást a jó és rossz küzdelmévé, mindent eldöntő nagy összecsapássá stilizálni, miközben a végén akár egy-két képviselő átcsábítása döntheti el, milyen színezetű kormány alakul.
Október 15-én lesz az ősz legfontosabb európai választása, a lengyel parlamenti választás, amelynek kimenetele jelen pillanatban teljesen bizonytalan: a különböző felméréseket összesítve lényegében ugyanannyi esélye van annak, hogy a Jarosław Kaczyński vezette konzervatív PiS folytatja a kormányzást, mint hogy egy polgári koalíció élén visszatér a volt kormányfő, a nyugatos Donald Tusk. A választásnak komoly tétje van az Európai Unió szempontjából is. A Financial Times információi szerint Brüsszelben bár rezignáltan, de előre elkönyvelték Kaczyńskiék újabb győzelmét az EU ötödik legnagyobb gazdaságában.
Miközben a világsajtó a lengyel–ukrán kereskedelmi vitától hangos, amely már az Ukrajnának küldendő lengyel fegyverszállítmányokat is fenyegette, az október 15-én esedékes lengyel parlamenti választások kampányát egy másik téma uralja, legalábbis az ellenzéki térfélen: a nem uniós országok állampolgárainak busás összegekért kiosztott vízumok ügye, amely eset különösen rosszul jön most a bevándorlásellenes jobboldali kormánynak. A kormánypárti sajtó és a lengyel közmédia igyekszik agyonhallgatni a témát, de ez egyre nehezebb feladat, mert már nemzetközi hullámokat is vetett az ügy: az Európai Unió és Németország is tisztázásra szólította fel a lengyel kormányt.
Október 15-én parlamenti választásokat és négykérdéses népszavazást tartanak Lengyelországban. A tét: harmadik ciklusát kezdheti-e egyhuzamban a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) vezette kormány, vagy 2014 után visszatér a miniszterelnöki bársonyszékbe a Brüsszelt is megjárt Donald Tusk. Bár a PiS vezet a közvélemény-kutatásokban, a Tusk-féle Polgári Koalíció (KO) két középpárttal koalíciót kötve akár többséget is szerezhet a lengyel parlamentben, így abszolút kétesélyes a játszma. A kampány egyre személyeskedőbb és durvább, miközben a kormánypárt a népszavazással akar minél több választót maga mellé állítani. A PiS Magyarországon már bevált módszereket másol látványosan – kérdés, a lengyel választók mennyire lesznek vevők ezekre.
Az október 15-én esedékes lengyel parlamenti választásokon a vezető kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) és szövetségesei csapnak össze a Polgári Platformmal (PO) és szövetségeseivel. Van azonban egy „sötét ló”, a jelenleg harmadik legnépszerűbb párt, amely királycsináló lehet, ugyanis a jelenlegi adatok alapján a két nagy rivális egyikének sem lesz meg a parlamenti többsége. Ez a párt, a Szabadság és Függetlenség Konföderáció eddig kizárta a koalíció lehetőségét mindkét erővel, de szélsőséges programja miatt amúgy sem lenne kellemes partner egyikőjük számára sem. A Konföderáció ultrakonzervatív és nacionalista nézeteket ötvöz szabadpiaci ígéretekkel, miközben politikusai durva kijelentéseikkel hívják fel a választók figyelmét.
Október 15-én parlamenti választások lesznek Lengyelországban, amely Európa szempontjából az ősz bizonnyal legfontosabb voksolása lesz. Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy két „régi motoros”, két volt kormányfő összecsapása várható: a jelenlegi kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnöke, Jarosław Kaczyński mérkőzik meg az Európai Tanács és az Európai Néppárt korábbi elnökével, a Polgári Platform (PO) vezette Polgári Koalíciót (KO) irányító Donald Tuskkal. Ebben az írásban a kampány két fontos témájára térünk ki: az Európai Néppárt elnökének, Manfred Webernek és a PiS-nek a csörtéjére, melynek kihatása lehet a jövőre esedékes európai uniós választásokra is; illetve a korábban stabilnak tűnő lengyel–ukrán viszonyban jelentkező feszültségekre, amelyeknek pedig az ukrajnai háborúra nézve lehetnek következményei.
Október 15-én parlamenti választások lesznek az Ukrajnát az egyik leghangosabban és legelkötelezettebben támogató országban, Lengyelországban. A voksolás két „régi motoros” politikus, Jarosław Kaczyński és Donald Tusk összecsapását hozza majd, jelen pillanatban mindkettejüknek esélye van a kormányalakításra. Az ukrajnai háború támogatását illetően nagy változásokra nem kell számítani, az Európai Unióhoz való lengyel viszonyban viszont fordulat jöhet. Az orosz invázió kezdete óta elmérgesedett a korábban kiváló viszony a lengyel és a magyar kormány között, az européer Tusk győzelme esetén viszont még ennél is tovább romolhat a kapcsolat.
Egyre több provokáció éri Oroszország és Fehéroroszország részéről a NATO keleti szárnyának legfontosabb tagját, Ukrajna egyik legnagyobb támogatóját, Lengyelországot. A provokációsorozatot a lázadásban elbukott Wagner zsoldoscsoportnak a szomszédos Belaruszba telepítése indította el: azóta lényegében naponta követik egymást a szóbeli fenyegetőzések és az alaptalan, de figyelemfelkeltő kijelentések. Varsó válaszul több ezer katonát vezényel a belarusz határra, illetve a Litvániával közös határ, a NATO Achilles-sarkának számító Suwalki-folyosó védelmére. A lengyel reakciók túlzottnak tűnhetnek, de két hónap múlva parlamenti választások lesznek, a kormánynak pedig éppen kapóra jön a lakosság félelmének erősödése.
Ekkora terület valósul meg.
A bűnszervezet két vezetője közel 2,5 milliárd forinttal gazdagodott.
Tizenöt tagállam a gázfűtés korlátozása mellé lépéseket vár Brüsszeltől.
Egyszeri hatások terhelték a számokat.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Nem tudhatjuk, mi lesz június után.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a Checklistben.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
